A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) módosítása átláthatóbbá, könnyebben teljesíthetővé teszi az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást, és a későbbiekben csökkenti az adózók adminisztrációs terheit.

A Htv. módosítása2023. évtől megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, s a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel.

Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelemadótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió)forintot nem haladja meg, jogosulttá válik iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogyaz Szja. adóalanynak, valamint a KATA adóalanynak nem kell külön kidolgoznia Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.

A kisvállalkozónak a későbbiekben adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, s ha a bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.(az adóelőleg bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik). Így, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, a AHtv. 39./A. § (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapjána székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.

A törvény három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap:

-       2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,

-       6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,

-       8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – az (1) b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg.

A sávos, egyszerűsített iparűzési adó megállapítási szándékot a vállalkozónak be kell jelentenie, tehát akinek egyébként ténylegesen a fenti összegeknél nagyobb adót kellene fizetnie, annak mindenképpen érdemes időben bejelenteni az erre vonatkozó döntését. Fontos összefüggés, hogy ha a – bevétel-nagysága okán – arra jogosult vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani, s az erről szóló bejelentést a rá irányadó módon (adóbevallásában vagy telephely-nyitás, székhely-áthelyezés esetén a településre való bejelentkezésekor)valamennyi érintett(székhely, telephely szerinti)önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.

Az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni(tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig).A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ra a 2022. adóévről szóló helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon /22HIPA/).

A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó esetén a módosítás lehetővé teszi azt is, hogy első adóévére is választhassa az adóalap-megállapítási módszert, mégpedig ezen, első adóévről szóló bevallásán jelölve e tényt. (Tehát a 2023. évben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó a 2023. adóévére is alkalmazhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, amit a 2024-ben benyújtandó bevallásán jelölhet.) Fontos, hogy ezen vállalkozói csoportot jelenleg sem terheli előleg-fizetési kötelezettség, s külön bejelentkezési kötelezettség sem vonatkozik rá, ha nyilatkozik Htv. szerinti telephelye címéről. Mindezek alapján az adóalap-megállapításra vonatkozó külön, előzetes bejelentésre, bejelentési nyomtatvány kitöltésére főszabály szerint nincs szükség, sőt a módszer alkalmazásáról szóló döntést az adóév május 31- ig elégséges meghozni.

Ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles majd megfizetni.

Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első ízben (pl.: 2023) alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, s így egy, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára adóelőleg-kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni (tehát 2023-ban meg kell fizetni a 2023. március 15-i előleget). Ebben az esetben a kisvállalkozó által megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, s így adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.

Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévébenadóév május 31-i esedékességgel két jogcímen áll/állhat fenn fizetési kötelezettség: ha 2022. adóévre felmerül fizetendő adó (a bevallott adó magasabb, mint a 2022-ben teljesített adóelőleg), valamint a 2023. évre vonatkozó előleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15-én már megfizetett előleget be kellszámítani. A módszer alkalmazásának második évében, tehát például 2024-ben, már csak egy teendő marad, ha az adózó a bevétele bevételi sávot nem lép át: 2024. május 31-ig kell előleget fizetni2024. évre.

Az új KATA-t nem alkalmazó vállalkozóknak a Htv-be épülő új, egyszerűsített adóalapmegállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31-ig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóságok felé. Annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, a javaslat számukra is lehetővé teszi, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg (a jelenleg irányadó 2023. január 15-e helyett).

Amennyiben ezt a bejelentésüket nem teszik meg, úgy kell tekinteni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől sávosítva állapítják meg.

Amennyiben az új KATA-s vállalkozók 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját a sávosított adóalap-megállapítási módszer szerint megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles – a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – bejelenteni a(székhely, telephely szerinti) önkormányzathoz. A bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1 és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 000 forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni. (2023. május 31-ei esedékességgel 50 000 forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 000 forintot.)

Fontos azt is tudni, hogy a kisvállalkozó, aki a lényegesen egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult.