A szöveg időállapota: 2013.IX.5. - 2014.VIII.31.
Időállapot váltás: 2013.VII.1. - 2013.IX.4.
2013.IX.5. - 2014.VIII.31.
2014.IX.1. - 2014.XI.24.
2014.XI.25. - 2015.II.28.
2015.III.1. - 2015.X.29.
2015.X.30. - 2016.II.16.
2016.II.17. - 2016.V.2.
2016.V.3. -


12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervezeti felépítése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hunya Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: 5555 Hunya, Rákóczi út 19.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A Képviselő-testületet a polgármester által meghatalmazott személy is képviselheti. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli kötelezettségvállalási és utalványozási joggal a jegyző, illetve az általa megbízott személy ellenjegyzése mellett.

(5) Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

(6) A Képviselő-testületet a 2010. október harmadiki önkormányzati választásokat követően 4 fő egyéni listán megválasztott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 5.

(7) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképei (címerének és zászlajának) használatát külön rendeletben szabályozza.

(2) A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Hunya Község” valamint az „Önkormányzata”, „Képviselő-testülete” és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A protokolláris iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomat is.

(3) A Képviselő-testület Hunya Községnek elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére kitüntetést adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.

3. Feladatok és hatáskörök

3. § (1) A Képviselő-testület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézményei, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

(2) A képviselő-testület, vagy helyi népszavazással a lakosság dönt az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.

(3) Nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak rendkívül indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

4. § (1) Az önkormányzat nem közszolgáltatás célú vállalkozási tevékenységet vállalkozásokban való közvetlen részvétellel csak kivételes esetben lát el. Az önkormányzat a vállalkozásélénkítést, a munkahelyteremtést elsősorban infrastruktúra-, terület- és településfejlesztéssel és egyéb szabályozó eszközökkel támogatja.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület és szervei kötelező és a (2) bekezdésben foglalt feladataihoz kapcsolódó hatásköri listáját a 3. függelék tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikro térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.

(2) Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.

6. § A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után véleményt nyilvánít, illetve kezdeményezést tesz a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő - különösen a településfejlesztés, lakossági ellátás - ügyekben.

7. § (1) A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója döntéseiről beszámol a soron következő Képviselő-testületi ülésen.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület kötelező és önként vállalt feladatai és hatáskörei, továbbá az átruházott hatáskörök jegyzékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

8. § (1) A Képviselő-testület együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat- és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:

a) a foglalkoztatásban,

b) a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,

c) közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban

(2) A polgármester kapcsolatot tart a járás önkormányzatai, állami szervei vezetőivel, a megyei önkormányzat tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, valamint együttműködési kezdeményezéseiről.

4. A képviselő-testület működése

9. § (1) A képviselő-testület havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves ülésprogramot állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.

(3) Az ülésprogram összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a települési képviselőktől,

b) az önkormányzati társulás polgármestereitől,

c) a jegyzőtől,

d) a helyi politikai és civil szervezetektől.

(4) Az ülésprogram a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját az ülésprogramba foglalja.

(2) A közmeghallgatáson, a résztvevők közügyeket érintő kérdései és javaslati előtt, be kell számolni:

a) a helyi adók felhasználásáról,

b) a Mötv. 42. § 4. pontjában foglalt kötelezettségek teljesítéséről.

c) az önkormányzati gazdálkodás helyzetéről és a következő évi költségvetési koncepcióról.

5. A Képviselő-testületi ülés előkészítése

11. § A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében a polgármester tevékenységét a képviselők és a Hivatal vezetői és kirendeltségének munkatársai segítik.

12. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 13. § (1) bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.

(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitális továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé.

(6) Az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(7) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!". A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a 14. § (3) bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.

(8) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.

(9) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a közös önkormányzati hivatal szervezeti szabályzatában kell meghatározni.

6. A Képviselő-testület ülése

13. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:

a) a település országgyűlési képviselőjét,

b) a területileg illetékes rendőrség és köztestületi tűzoltóság parancsnokát valamint a polgárőr egyesületek elnökeit,

c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,

d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit

(2) Az ülés meghívóját hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:

a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények vezetőit,

b) a megyei, helyi napi- és időszaki lapok továbbá a helyi televízió szerkesztőségeit,

c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát

(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester a jegyző javaslata alapján külön meghívóval a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.

(3) Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés-előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztetői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.

(5) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,

ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését

ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, és akkor milyen döntés született,

ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,

ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pro és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,

af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,

ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét

ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület

ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását

b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével

(6) Az írásos előterjesztések, mellékletek és döntési javaslatok nélküli, terjedelme nem haladhatja meg az öt A/4 oldalt.

(7) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(8) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

a) önkormányzati rendelet-tervezetek,

b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,

c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,

d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,

e) választási és kinevezési ügyek,

f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

(9) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(10) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.

15. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az állandó bizottság javaslata alapján dönt.

(2) A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

7. A tanácskozás rendje

16. § (1) A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,

b) a jegyzőkönyv hitelesítőjének kijelölése,

c) beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,

d) napirendek előtti felszólalás biztosítása az alpolgármester és bizottsági elnök részére a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatásuk előadásához és a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez; továbbá ünnepi, díjátadási és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,

e) az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,

f) napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,

g) napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,

h) az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:

ha) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,

hb) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

hc) ismétlődő rendzavarás esetén - a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,

hd) felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre;

he)ismételt rendzavarás estén berekeszti az ülést.

i) a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,

j) biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,

k) berekeszti az ülést.

(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban konkrét naptári napban kell megjelöli az elnapolás határidejét.

(4) Sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület nem ad helyt sürgősségi indítványnak, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor dönti el napirendi sorrendiségét.

(6) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.

17. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:

a) Megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.

b) Lehetőséget biztosít az téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.

b) Biztosítja, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek az előadóhoz, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,

c) Mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.

d) A vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.

e) Ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.

(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.

(4) Egy napirendi ponton belül a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak maximum háromszor szólalhatnak fel.

(5) Napirendi pontokon belül az egyes képviselőknek és tanácskozási joggal meghívottaknak biztosított első felszólalás időkerete 3 perc, míg minden további felszólalás időkerete 2 perc. Az időkeretek alkalmanként maximum fél perccel léphetők túl.

(6) A (4) bekezdésben foglalt első felszólalás időkorlátjának mértéke a tisztségviselők - ide nem értve az ülésvezetéssel, vagy törvényességi észrevétellel kapcsolatos felszólalást - és bizottság elnökök részére 5 perc.

(7) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.

8. A szavazás rendje

18. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő egymillió forint értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,

c) helyi elismerés adományozásához,

d) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,

e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

f) hitelfelvételhez,

g) állami feladatnak az állammal kötött külön megállapodás alapján történő ellátásáról és az átvállalt feladatellátás finanszírozásának módjáról,

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(2) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.

(3)1 A titkos szavazás kivételével névszerinti szavazás rendelhető el a 18. §-ban meghatározott esetekben.

(4) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(5) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjaiból alakított szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(6) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

9. A szavazás módja

20. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:

a) ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,

b) kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,

c) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

10. A rendeletalkotás eljárási szabályai

21. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:

a) önkormányzati képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,

d) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,

e) erre irányuló népi kezdeményezés,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal

(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,

b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,

c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét

(5) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az állandó bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.

(6) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

a) az ágazatilag illetékes bizottsággal,

b) a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,

c) a lakossággal

(7) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az állandó bizottság elnöke terjeszti be.

(8) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(9) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

22. § (1) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik 8 napon belüli kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.

(2) A rendeletek közzétételének módja:

a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,

b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

(3) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányairól az Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

11. Képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat

23. § (1) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.

(3) A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen adott érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.

(4) Ha a képviselő igényli a képviselői felvilágosítás kéréssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá közérdekű bejelentésével, javaslatával érintett kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.

12. Az ülés jegyzőkönyve

24. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)2 A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,

b) a jelenléti íveket,

c) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet

(3) A jegyzőkönyveket a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített hitelesítő szignálja. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(6) A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.

25. § (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas számítógép szoftverrel tartja nyilván.

(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós jogszabályokat is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá az önkormányzati rendeletek időállapotai folyamatosan nyomon követhetők legyenek.

(3)3 A normatív határozatokat a 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

a) Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete: Hunya Kt.

b) Hunya Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága: Hunya Kt. Üb. Biz.

c) Hunya Község Polgármestere: Hunya Polgm.

d) Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Gye. Jegyz.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben el lehet térni amennyiben azok adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni.

13. A közvélemény tájékoztatása

26. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videofelvétel készül, akkor azt a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

14. Lakossági kapcsolatok

27. §4 (1) A falugyűlés a település lakosságát érintő kérdés megvitatására, illetve tájékoztatására szolgál.

(2) A falugyűlés összehívásáról és napirendjének meghatározásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A falugyűlés megszervezése a polgármester feladata.

(4) A falugyűlés tárgysorába vett kérdésekről kialakított állásfoglalásokról és kisebbségi véleményekről a polgármester tájékoztatást ad a soron következő Képviselő-testületi ülésen .

15. A képviselő

28. § (1) Ha a képviselő

a) három, egymást követő alkalommal neki felróható okból nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában,

b)5

c) önkormányzati képviselői minőségére hivatkozik saját szakmai vagy üzleti ügyében,

d) olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja,

e)6

f) a döntéshozatali eljárásban elmulasztja személyes érintettségét bejelenteni vele szemben a polgármester vagy az érintett bizottság elnöke kezdeményezheti a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását.

(2) A képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vagy megvonására irányuló eljárást az Ügyrendi Bizottságnál kell kezdeményezni a tények, bizonyítékok előterjesztésével.

(3) Amennyiben az Ügyrendi Bizottság megállapítja, hogy a képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét neki felróható okból megszegte, akkor indítványozza a Képviselő-testületnél az érintett képviselő tiszteletdíjának 25%-kal történő csökkentését 6 hónap időtartamra.

(4) A képviselők közéleti munkájukkal felmerült többletkiadásaik fedezetére külön rendeletben szabályozott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.

16. A képviselő-testület bizottsága

29. § (1) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottság megnevezéssel 5 tagból álló állandó bizottságot alakít.

(2) A bizottság névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(3) A bizottság feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

(4) A bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak illetve összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(5) A bizottság valamely speciális feladatának szervezésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Az albizottság tagjait a bizottság választja meg saját tagjai és más szakemberek köréből. Az albizottság működéséért az őt létrehozó bizottságnak felelős.

(6) Az állandó bizottság részletes feladatait és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

17. A polgármester

30. §7 (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester fő feladata:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c) a képviselők és bizottság munkájának segítése,

d) együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.

(3) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(4) A polgármester tiszteletdíját a Képviselő-testület állapítja meg az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság javaslatára.

(5) A polgármester munkanapokon 8 és 12 óra közötti időben az 1. § (2) bekezdésében megjelölt helyen látja el hivatali teendőit. Hétfői napokon a hivatali időben lakossági ügyfélfogadást tart.

(6) A tisztségviselők hivatalos tárgyalásaihoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.

(7) Az előirányzat felhasználását a polgármester engedélyezi .

18. Az alpolgármester

31. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

(3)8 Az alpolgármester a polgármester távollétében minden munkanap 10 és 12 óra között az önkormányzati hivatalban intézi az operatív ügyeket, illetve minden hét pénteki napján 13 és 14 óra között ügyfélfogadást tart.

(4) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

19. A jegyző

32. § (1) A jegyző feladata különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,

e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,

f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.

(2) A jegyző a testületi ülések előkészítését és a döntések nyilvántartását végző folyamatvezérelt informatikai rendszerbe épített kontrolling segítségével, továbbá a döntéshozatali eljárásban személyes jelenlétével, figyelemmel kíséri a Képviselő-testület működésének és döntéshozatali eljárásnak törvényességét.

(3) A jegyző a jogszabálysértő döntésekről és működésről haladéktalanul jelzéssel él a polgármester útján a Képviselő-testület felé.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jelzési kötelezettségnek tartalmaznia kell a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére irányuló javaslatot is.

(5) A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a 33. § (5) bekezdés b) pontja szerinti szervezeti egység vezetője látja el.

20. Közös Önkormányzati Hivatal

33. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzatával és Csárdaszállás Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet.

(2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

(4) A közös hivatal állandó kirendeltségei:

a) Csárdaszállási Kirendeltség, 5621 Csárdaszállás, Petőfi út 17.

b) Hunyai Kirendeltség, 5555 Hunya, Rákóczi út 19.

(5) A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése:

a) Adó Osztály

b) Közigazgatási Osztály

c) Pénzügyi Osztály

d) Titkárság

e) Városüzemeltetési Osztály

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az osztályok belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

34. § (1) Az Önkormányzat és szervei hatósági tevékenysége körében az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat működtetnek.

(2) Az Önkormányzat saját tájékoztató szolgáltatását a hivatali informatikai rendszer és az önkormányzati internetes portálon keresztül biztosít. A tájékoztató szolgáltatás működési és fejlesztési fedezetét éves költségvetésében biztosítja.

35. § Önkormányzati hatósági ügyek körében a Ket. 76. § (2) bekezdésében nevesített hatósági szerződés megkötéséhez a Képviselő-testület előzetes egyetértése szükséges.

21. Önkormányzati társulások

36. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival, de különösen Gyomaendrőd Város vonzáskörzetébe tartozó településekkel.

(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.

22. Az önkormányzat gazdasági alapjai

37. §9 (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára készített gazdasági program célkitűzéseit az éves költségvetése útján aktualizál és realizál.

(2) Az önkormányzat beszerzései előkészítése rendjének részletszabályait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza .

23. A vagyon

38. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.

(2) A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) A Képviselő-testület a forgalomképes vagyonával helyi munkahelyteremtő, helyi közfeladatok megoldását segítő vállalkozásokban vesz részt, illetve segíti azokat.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

24. Gazdálkodás, ellenőrzés

39. § A Képviselő-testület feladatai ellátásához gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet hoz létre. A költségvetési szervek alapító okiratuk szerint önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. A költségvetési szervek évente külön jogszabályban meghatározott módon elemi költségvetést készítenek és beszámolnak a Képviselő-testület felé.

40. § (1) A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az évközi és éves beszámoló (zárszámadás) felülvizsgálata során az önkormányzat:

a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét,

b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módja függvényében (normatív, feladat, intézményfinanszírozás) a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,

c) értékeli az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérését,

d) vizsgálja a számszaki beszámoló belső, valamint az önkormányzat által meghatározott adatszolgáltatási elvárással való összhangját.

(2) A költségvetési szervek beszámolásához a Képviselő-testület minden év január 31-ig a - polgármester javaslata alapján - előírja az éves az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes tartalmi és formai követelményeit az szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójára figyelemmel.

(3) A Képviselő-testület meghatározza, hogy a felügyeleti hatáskörében milyen további számszaki és szöveges beszámolók benyújtását rendeli el a központilag előírt nyomtatványokon túl.

(4) Az önkormányzat a költségvetési szervei a felügyeletet ellátó önkormányzat felé az évközi és éves beszámolóikat minden év március 31-ig és augusztus 31-ig nyújtják be.

(5) A költségvetési szervek által benyújtott beszámolót a jegyző április 10, illetve szeptember 10-ig szakmailag felülvizsgálja és értékelő beszámolóját csatolja a beszámolókhoz.

(6) A Képviselő-testület áprilisi, illetve szeptemberi ülésén dönt a költségvetési szervei éves és időszaki beszámolójáról. A költségvetési szervek számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, annak jóváhagyásáról - a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig - írásban értesíti.

41. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait önkormányzati társulás útján látja el.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület októberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

(4) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

42. § A 2007. évi CLII. tv. 3. § alapján Hunya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által, illetve egyetértésével kinevezett vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezetők körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

43. § (1)10 A 42. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a 33. § (5) bekezdés d) pontjában nevesített önkormányzati szerv titkári feladatait ellátó személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 43. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.

26. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Hunya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2011. (III. 17.) önkormányzati rendelet valamint az azt módosító 1/2013. (II. 6.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei szervezeti felépítése

2. melléklet a 12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

I. Hunya Község Önkormányzata önként vállalt feladatai

II. Átruházott képviselő-testületi feladat- és hatáskörök

A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, illetve nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.

3. melléklet a 12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre

A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, illetve nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.

4. melléklet a 12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat beszerzéseinek előkészítéséről

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat beruházásainak, felújításainak, rekonstrukcióinak egységes előkészítési rendjének szabályozása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja:

A szabályzat hatálya

1.) E szabályzat hatálya Hunya Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésére, építési beruházására és szolgáltatás megrendelésére (a továbbiakban: beszerzés) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2.) Felújításnak minősül: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

Rekonstrukciónak minősül: A meglévő tárgyi eszközökön olyan egyidejűleg (egy ütemben) végzett felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, a velük ellátható feladatok köre bővül.

A beszerzések előkészítése magában foglalja:

- a beszerzési feladatok felmérését és megtervezését, - az egyes beszerzések műszaki - gazdasági előkészítését és jóváhagyását.

A beszerzés előkészítését végző szervek

3.) A beszerzések előkészítését a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szakmailag illetékes szervezeti egysége (a továbbiakban: illetékes szervezeti egység) végzi.

A beszerzések előkészítése

4.) Az illetékes szervezeti egység a tárgyévben megvalósítani tervezett beszerzési igényeket a közbeszerzési tervben összesíti, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Kbsz.) 2.) pontjában meghatározottak szerint.

5.) A beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz a beszerzés szakmai megalapozása érdekében szakmai programot kell készíteni.

A szakmai program

6.) A szakmai program elkészítése az illetékes szervezeti egység feladata, mely során köteles egyeztetni a Hivatal Pénzügyi Osztályával, illetve, amennyiben a beszerzés finanszírozása részben vagy egészben magyarországi, vagy uniós pályázati forrásból történik, a Projektmenedzseri irodával. Szükség esetén a szakmai program elkészítéséhez, megbízási szerződés alapján külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

7.) A szakmai program tartalmi elemei:

- a beszerzés megnevezése, jellege,

- a beszerzés szükségességének indoka, célja,

- a beszerzés költsége (építési beruházás esetén anyagi-műszaki bontásban),

- a beszerzés költségének fedezete,

- a beszerzés ütemezése,

- valamint építési beruházás esetén a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek.

A szakmai program jóváhagyása

8.) A beszerzés megvalósításának engedélyezése a szakmai program jóváhagyásával történik, mely a képviselő-testület szakmailag illetékes bizottsága (i) (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.

A beszerzés megvalósítása

9.) A beszerzést a Kbt., a Kbsz., valamint a vonatkozó, hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

Záró rendelkezések

10.) Az Önkormányzat Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek előkészítését és végrehajtását a Hivatal Beszerzések Lebonyolításának Szabályzata alapján kell lefolytatni.

11.) Jelen szabályzat aktualizálása a Kbsz-ben meghatározott Közbeszerzési Csoport feladata.

5. melléklet a 12 /2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökről

Jegyző,
Aljegyző,
Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,
Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló

1. függelék a 12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

A települési képviselők névsora

Dr. Fabó János Hunya, Rákóczi u. 22. szám alatti lakos

Hegedűs Roland Hunya, Sallai utca 14. szám alatti lakos

Kiszely Imre (alpolgármester) Hunya, Kossuth u. 20. szám alatti lakos

Petényi Szilárdné (polgármester) Hunya, Rákóczi u. 53. szám alatti lakos

Pintér László Hunya, Táncsics u. 3. szám alatti lakos

2. függelék a 12 /2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Az Ügyrendi bizottság névsora

Elnök:

Pintér László képviselő

Tagok:

Dr. Fabó János képviselő

Hegedűs Roland képviselő

3. függelék a 12/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Hunya Község Önkormányzatának, mint a Magyar Államkincstárnál nyilvántartott 346788 számú Törzskönyvi alanynak a 2010. január 1. napjától alkalmazandó szakfeladatainak listája
A B
Sorszám Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése
1. 360000 Víztermelés,-kezelés,-ellátás
2. 381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
3. 421100 Út, autópálya építése
4. 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
5. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés
6. 562913 Iskolai intézményi étkeztetés
7. 562917 Munkahelyi étkeztetés
8. 562920 Egyéb vendéglátás
9. 611020 Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek üzemeltetése
10. 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
11. 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
12. 750000 Állat-egészségügyi ellátás
13. 813000 Zöldterület kezelés
14. 841112 Önkormányzati jogalkotás
15. 841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
16. 841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
17. 841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek
18. 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek
19. 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
20. 841127 Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
21. 841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
22. 841402 Közvilágítás
23. 841403 Város-,községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
24. 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
25. 842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
26. 851011 Óvodai nevelés, ellátás
27. 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
28. 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
29. 862101 Háziorvosi alapellátás
30. 862301 Fogorvosi alapellátás
31. 869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
32. 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás
33. 881011 Idősek nappali ellátása
34. 882111 Rendszeres szociális segély
35. 882112 Időskorúak járadéka
36. 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon
37. 882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
38. 882115 Ápolási díj alanyi jogon
39. 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások
40. 882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
41. 882119 Óvodáztatási támogatás
42. 882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
43. 882122 Átmeneti segély
44. 882123 Temetési segély
45. 882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
46. 882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
47. 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
48. 882202 Közgyógyellátás
49. 882203 Köztemetés
50. 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
51. 889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás
52. 890301 Civil szervezetek működési támogatása
53. 890302 Civil szervezetek program és egyéb támogatása
54. 890441 Közcélú foglalkoztatás
55. 890442 Közhasznú foglalkoztatás
56. 890443 Közmunka
57. 910123 Könyvtári szolgáltatások
58. 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése
59. 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
60. 931301 Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
61. 960302 Köztemető-fenntartás és működtetés
62. Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása
63. Finanszírozási műveletek elszámolása


1
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
2
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
3
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
4
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
5
Hatályon kívül helyezte: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2013. szeptember 5-étől.
6
Hatályon kívül helyezte: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2013. szeptember 5-étől.
7
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
8
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
9
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.
10
Módosította: 18/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2013. szeptember 5-étől.