A szöveg időállapota: 2012.III.1. - 2013.V.31.
Időállapot váltás: 2008.VII.1. - 2010.XII.31.
2011.I.1. - 2012.II.29.
2012.III.1. - 2013.V.31.
2013.VI.1. - 2014.VIII.31.
2014.IX.1. - 2018.VIII.31.
2018.IX.1. -


5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelet

az önkormányzat vagyonáról

Hunya Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint - figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:

I. fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,

- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint

- a vállalkozásba vitt vagyont.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint

c) az önkormányzat követelései.

Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzati vagyon a következőkből áll:

a) a törzsvagyonból, valamint

b) az egyéb vagyonból.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a) forgalomképtelen,

b) korlátozottan forgalomképes,

c) forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.

A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az önkormányzat törzsvagyona

6. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

- helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók),

- közterek, (köz)parkok,

- vizek és közcélú vízilétesítmények,

- levéltári anyag.

(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg.

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát - más jogszabályok szerint - a következő vagyonelemek jelentik:

- közművek - kiemelt jelentőséggel a víziközművek,

- intézmények (épületei), középületek,

- műemlékek,

- védett természeti területek,

- muzeális emlékek, kulturális javak.

(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt - az (1) bekezdésben felsorolt - vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a temetőket sorolja még a forgalomképtelen törzsvagyonba.

(3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

a) Közművek:

Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.

A viziközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).

Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.

Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik.

A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől.

b) Intézmények, középületek:

Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át. Ez alól kivételt képez, ha az önkormányzat ellátási szerződés keretén belül adja át a használatot.

c) Műemlékek:

Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.

d) Védett természeti területek:

Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.

e) Muzeális emlékek, kulturális javak:

A muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.

f) Temetők:

A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.

Az önkormányzat egyéb vagyona

10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.

II. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület - a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is - felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak, önkormányzati hivatalnak, önkormányzat költségvetési szervének vagy az önkormányzat gazdasági társaságának a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.

Az egyes tulajdonosi jogok

Vagyon értékesítés

13. § (1) Vagyont értékesíteni 250 000 Ft értékhatár felett csak pályázat útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie. Vagyont értékesíteni a pályázaton a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a szokásos kereskedelemi kapcsolatokra.

(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(4) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(5) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

a) A képviselő-testület az 1 000 000 Ft feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.

b) A polgármester - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Ingyenes vagyonátruházás

14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - lehet.

(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:

Minden ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon, valamint a b/ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt az alábbiak figyelembevételével:

- ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:

- a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is;

- a településen működő társadalmi szervezeteknek;

- ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.

A vagyon megterhelése

15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (3) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (3) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.

b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket - beleértve a gyógyszertári központokat is - működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

Vagyonkezelési jog átengedése

26. § (1) Vagyon vagyonkezelési jogát átengedni 250 000 Ft értékhatár felett csak pályázat útján lehet. A pályázatnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie.

Vagyonkezelési jogot átengedni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát átengedni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerinti - feltételekkel lehet.

(4) Az egyéb vagyon vagyonkezelési jogának átengedése az alábbiak szerint történhet:

a) A képviselő-testület a 1 000 000 Ft feletti vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.

b) A polgármester - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

A vagyonkezelési jog ingyenes átruházása

27. § A vagyonkezelési jog ingyenes átruházására a 14. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

28. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 250 000 Ft érték felett pályázat útján lehet. A pályázatnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A pályázat alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a pályázaton résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

29. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.

30. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.

31. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;

b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).

32. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni:

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 35-36. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.

33. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel,

használati díj ellenében.

34. § (1) A képviselő-testület az 1 000 000 Ft feletti vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

(4) A képviselő-testület egyes - a mellékletben meghatározott - ingatlanok hasznosítására vonatkozóan a 2. számú mellékletben rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapítja meg.

35. § (1) A polgármester dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg.

(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

36. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

37. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra - az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában - a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

38. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

39. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:

- intézmények épületei, középületek.

40. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

41. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) A 250 000 Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A 250 000 Ft feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

(4) Felhatalmazást kap a polgármester 250 000 Ft-ot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületen tájékoztatja.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

42. § (1) Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás joga:

a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50 000 Ft-tól a képviselő-testület joga,

b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50 000 Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester joga, valamint

c) a polgármester joga - szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben -, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.

(2) A polgármester az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. § (1) A 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;

b) a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;

e) ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során - figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;

f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel - és ez bizonyított.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 108. § (4) bekezdésében meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

44. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

45. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték

nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 250 000 Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.

(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

46. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

47. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

48. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

a) Az intézmény vezetője a 100 000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.

b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra:

- eseti jelleggel, évenként maximum 10 alkalommal, alkalmanként 10 000 Ft összegig,

- maximum 1 hónap időtávlatra, és 100 000 Ft-ig

saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.

c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.

d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.

e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.

f) Az intézmény vezetője vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.

g) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.

h) Az intézmény vezetője 100 000 Ft felett a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, s dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.

i) Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 10 000 Ft-ig; e fölötti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.

j) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100 000 Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

49. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.

(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 48. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.

50. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

A vagyonleltár

51. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott év december 31-i fordulónappal kell készíteni.

52. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

53. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.

(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.

54. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

IV. Fejezet

A vegyes és záró rendelkezések

A közzétételre vonatkozó szabályok

55. § Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű - vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések:

- megnevezését (típusát),

- tárgyát,

- a szerződést kötő felek nevét,

- a szerződés értékét

- határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint

- az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

56. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 1 000 000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5 000 000 Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.

57. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet 2008. június 1. napjától lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hunya Község Önkormányzatának 12/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

A vagyonleltár szerkezete

1. A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra, és kötelezettségekre.

A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat.

A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket.

2. A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje:

2/1. Jogosultságok:

I. Forgalomképtelen törzsvagyon

1. Helyi közutak és műtárgyaik

E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését.

2. A terek és parkok

E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét.

3. Vizek és közcélú vízilétesítmények

Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat; valamint a közcélú vízilétesítményeket cím és hossz (fm), valamint az esetleges jelleg eltűntetésével.

4. Levéltári anyag

A levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni.

II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

1. Közművek

A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint ha van, átmérő és hossz feltüntetésével.

2. Intézmények(épületei), középületek

Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tüntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményi funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értéket.

3. Műemlékek

A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozott forgalomképességének tartalmát.

4. Védett természeti területek

A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területenként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt, a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát.

5. Muzeális emlékek, kulturális javak

A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tüntetni: ha van a pontos címet, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát.

6. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon

Itt kell felsorolni az 1-5. pontba nem tartozó, de korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolt vagyon nevét, ha van címét, helyrajzi számát, egyéb jellemzőjét.

III. Egyéb vagyon

1. Ingatlanok

Az ingatlanok esetében fel kell tüntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt.

2. Ingók

Az ingók címszó alatt fel kell tüntetni az ingók összértékét.

Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken.

Ki kell mutatni a nem befektetett célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken.

3. Vagyoni értékű jogok

Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve.

2/2. Kötelezettségek

1. Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez (intézményhez) kapcsolódik.

2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek

E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket.

A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni.

3. A vagyonleltár melléklete

Az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmények kezelésében lévő vagyonról a 2. pontban rögzített szerkezetű vagyonleltárt lehet készíteni az önkormányzati vagyonleltár részletezéseként.

A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, ha az önkormányzat rendelkezik ilyen ingatlanokkal.

2. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez1

A rendelet 34. § (4) bekezdéséhez, az ingatlanok bérleti, használati díjairól
Sor-szám Az ingatlan Bérleti díj összege (Ft/hó, Ft/év)
Helyrajzi száma Címe
1. Háziorvosi szolgálati lakás Hunya, Rákóczi 22. 6.000 Ft/hó
2. Ifjúsági Klub Hunya, Liget u. 2. 15 000/nap

3. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

Forgalomképtelen törzsvagyon
Sorszám Ingatlan rövid megnevezése Hrsz. Terület ( m2 )
utak, utcák
1. Ady utca 1 5487
2. Kinizsi utca 36 6308
3. Deák utca 67 2334
4. Bartók utca 78 2314
5. Bartók utca 97 1362
6. Kossuth utca 92 10536
7. Széchenyi utca 144 5024
8. Óvoda utca 166 4742
9. Sallai utca 188 4709
10. Sallai utca 219 862
11. Dózsa utca 211 9298
12. Liget utca 212 11026
13. Vörösmarty utca 285 9318
14. József Attila utca 344 9135
15. Jókai utca 437/13 756
16. Jókai utca 398 9238
17. Jókai utca 437/7 864
18. Jókai utca 286 7523
19. Jókai utca 437/1 1464
20. Táncsics utca 258 2227
21. Táncsics utca 314 2235
22. Alkotmány utca 399 8249
Épületek, építmények
23. Napközi otthon 125 1644
24. Polgármesteri Hivatal 263 1737
25. Általános Iskola 120/4 1078
26. Közpark ( piactér) 268 2741
27. Temető 050/10 7249

4. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
Ingatlan rövid megnevezése Hrsz. Terület (m2)
Sorszám Épületek , építmények

1. Anya és Gyermekvédelem 256/1 1760
2. Orvosi rendelő+ szolgálati lakás 132 1743
3. Óvoda+ szolgálati lakás 172 1881
4. Sportpálya+ sportszertár 232/4 27260

5. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

Egyéb vagyon
Sorszám Ingatlan rövid megnevezése Hrsz. Terület (m2) Megjegyzés
1. Mázsaház 417/4 1240
2. Beépítetlen terület 228 7296 Sportpálya mögött
3. Beépítetlen terület 229 4823 Sportpálya mögött
4. Beépítetlen terület 230 4945 Sportpálya mögött
5. Közterület 418/23 2294 Jókai u.
6. Beépítetlen terület 418/25 1683 Jókai u.
7. Beépítetlen terület 418/30 1535 Jókai u.
8. Beépítetlen terület 418/31 1531 Jókai u.
9. Beépítetlen terület 418/32 1528 Jókai u.
10. Beépítetlen terület 418/33 1534 Jókai u.
11. Beépítetlen terület 418/34 1533 Jókai u.
12. Beépítetlen terület 418/36 1525 Jókai u.
13. Beépítetlen terület 418/37 1532 Jókai u.
14. Beépítetlen terület 418/38 1529 Jókai u.
15. Beépítetlen terület 418/39 1524 Jókai u.
16. Beépítetlen terület 418/42 1524 Jókai u.
17. Beépítetlen terület 418/43 1521 Jókai u.
18. Beépítetlen terület 418/44 1519 Jókai u.
19. Beépítetlen terület 418/45 1522 Jókai u.
20. Beépítetlen terület 418/46 1520 Jókai u.
21. Beépítetlen terület 418/47 1518 Jókai u.
22. Beépítetlen terület 418/48 1516 Jókai u.
23. Beépítetlen terület 418/49 1517 Jókai u.
24. Közpark 213 373 Liget u. végén
25. Utca 59/003 669 Fekécsék mögötti út
26. Közpark 122/2 414 Búzavirág mögött
27. Arany J. u.- Vörösmarty u. sarok 238-239-242 4633 utca sarok
28. Beépítetlen terület 288 1496 József Attila u. 39.
29. Beépítetlen terület 437/2-6 6654 Arany J. utca
30. Beépítetlen terület 437/8-12 6750 Arany J. utca
31. Beépítetlen terület 437/14-17 5047 Arany J. utca
32. Külterületi szántó 016/7 63304 Pedagógus föld
33. Külterületi szántó 016/13 27273 Pedagógus föld
34. Külterületi szántó 021/97 7011

25. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

Hunya Község Önkormányzata kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyoneleme a vagyonkezelésre átadott vízi - közmű vagyon, amelynek részletezése a Békés Megyei Vízművek Zrt. és Hunya Község Önkormányzata között megkötött vagyonkezelési és üzemeltetési szerződésben, valamint az ahhoz tartozó mellékletekben található.


1
Módosította a 10/2010. (XII. 7.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2011. január 1-étől.
2
Beiktatta az 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2012. március 1-étől.